KILENCEDIK NAP

Ma már jó idő ígérkezett, és ezért kora reggel elindultam, hogy vasárnap lévén, legyen helyem ismét az Aran-szigetekre tartó hajók egyikére. Szerencsém volt, mert bár az egyik hajó már betelt, a másikon volt még hely egy órával indulás előtt. A hajóra mindenképpen vigyünk magunkkal kabátot, mert itt erősen fúj a szél és hideg van.

Amíg várakoztunk, illetve amikor felszálltunk a hajóra, megjelent az öböl lakója, a delfin. Nagyon közel úszott a hajóhoz, és sikerült egy-két képet is készítenem róla. Így nem kellett Carrigaholt-ba, vagy Kilrush-ba utazni azért, hogy delfinnéző túrán vehessek részt. Ezek a városok innen egyébként is nehezen, vagy csak kocsival megközelíthetők.

Nem csalódtam az időjárásban, mert végig sütött a nap. Nagyon jó idő volt. Ismét felhívnám a figyelmet a naptejre, mert a hőmérséklet ugyan csak 20-22 fok körül van általában még nyáron is, a nap viszont erősen süthet a tenger közelében, ezért akinek érzékenyebb a bőre, mindenképpen használjon naptejet.

A helyi hajótársaságnak köszönhetően már megint késve értünk a szigetre, ami miatt megint sietnem kellett vissza a kikötőbe négy órára, amikor is visszaindult a hajó. Ilyenkor minden perc számít, és kb. fél órát késtünk. Aki igazán szeretné nyugodtan megismerni a szigetet és élvezni az általa kínált lehetőségeket, az töltsön egy-két éjszakát a szigeten, mert egyébként mindenhova tekerni kell ezerrel, és így sem láthat mindent az ember.

Hiába ismertem az útvonalat, valahogy egy másik útra tévedtem, de aztán gyorsan átmentem egy keresztúton, és ismét ott bicikliztem, ahol a múltkor. Gyorsan végigszaladtam az ismert útvonalon, de nem tudtam megállni, hogy ne készítsek megint néhány képet, mert most sokkal tisztább volt az idő, mint múltkor a három napig tartó folyamatos erős szélnek köszönhetően.

 Kőoroszlán

 Kősárkány

Ismét megmásztam az ösvényt Dún Aonghasa-ba, majd visszafelé úsztam egyet a fehér homokos partú öbölben. Most már készültem fürdőruhával és törölközővel is, illetve váltóruhával, ami jól is jött a melegben. Nem örültem viszont az időhiánynak, mert alig jöttem ki a vízből, már tekerhettem is visszafelé, hogy elérjem a kompot időben.

Az óceánban egyébként rengeteg a kis medúza (Jellyfish), ami általában nem túl jó a halászat szempontjából. 

A víz egyébként nagyon tiszta mindenhol. A doolini öbölben is lelátni egészen a növényekig.

Este megnéztem az ajánlott O’Connors éttermet, és ettem egy tőkehalból készült Fish and Chipset. Finom volt és bőséges. Közben pedig megérkeztek a helyi zenészek is, akik kellemes hangulatot teremtettek a vendéglőben, bár egy idő után a vendégek már jóval hangosabbak voltak, mint a muzsikusok – talán az ír Guinness sörnek köszönhetően.

Az ír nevekben szereplő O' betű egyébként azt jelenti, hogy "Of the Connor Clan", vagyis a Connor clan tagja, s csak rövidítésként maradt meg az O betű, mint előjelzés. Sokan már megváltoztatták a nevüket, és elhagyták ezt a kiemelést, de vannak olyanok is, akik újra felveszik az eredeti családnevet.