Az időjárás most is kegyes volt. Reggel
esett ugyan, de aztán kitisztult az ég, ezért elindultam ismét egy kirándulásra
– ezúttal a Moher Sziklákhoz. Mint később kiderült, Doolinból rendszeresen
indulnak buszjáratok a Sziklához alig pár euróért. Érdemes előre tájékozódni a
menetrendről. A buszok Doolinban több helyen is megállnak (Rainbow Hostel,
Doolin Hotel, Doolin Hostel), de az indulás a Doolin Hostel elől van. A
recepciónál előre megvehetjük a buszjegyet, bár a buszvezetőnél is lehet jegyet
venni.
Doolinban két turisztikai információs
központ is van, de jól készüljünk fel és gondoljuk át a kérdéseinket előre,
mert különben nem biztos, hogy a számunkra legmegfelelőbb információkat kapjuk!
Ha lehet, akkor közvetlenül a kikötőben vegyük meg a hajóra a jegyet, mert
jobban járunk. A turisztikai információs központokba legfeljebb térképért
menjünk be, de egyéb szolgáltatást és információt ne várjunk, vagy csak jó
árért cserébe.
Megfelelő térképről se álmodjunk, de a
turisztikai központban és a Doolin Hostelben találhatunk olyan térképet,
amelynek segítségével viszonylag könnyen tájékozódhatunk, és amelyen még a
látnivalókat és szálláslehetőségeket is megtaláljuk.
A Moher Sziklákhoz menet elkapott az
eső, de nem kicsit. Szinte bőrig áztam, ahol nem takart a kabát, de végül egy
amerikai házaspár megállt mellettem autóval és mondták, hogy nyugodtan üljek
be. Ők is a sziklákhoz tartottak, és az eső is hamar elvonult. Nagyon kedvesek
voltak. Ugyanezt a helyiektől azért ne várjuk el. Ha neked jó az esőben
gyalogolni, nem akadályoznak meg benne…
A Moher szikláktól két irányba
indulhatunk el: délre és északnak. Érdemes először dél felé indulni egészen a
Hag’s Head-ig, majd onnan vissza a bejárathoz, és végül akár gyalog vissza a
sziklák peremén kialakított ösvényen egészen Doolinig.
Ha Hag's Head-et elérjük, akkor az ott lévő torony romjaiból a következő látvány tárul elénk:
Aki jó erőben van, az
indulhat Liscannorból is a Hag’s Head irányába, mert elvileg onnan is el lehet
indulni a sziklák menti ösvényen végig Doolinig.
A sziklák peremén több helyen táblát
helyeztek el – itt és az Inishmore-i szikláknál is –, amire a szamaritánusok
telefonszáma van felírva… ha valaki végső elkeseredésében a sziklákról készülne
leugrani, de a kérdés láttán esetleg meggondolja magát.
Vagy esetleg mert meglátja a Moheri sziklák vízben pihenő sárkányát, amint az óceánt tartja szemmel.
Gyönyörű túra. A terep nem egyenes – hol
felfelé, hol lefelé kell menni, de mindenki végig tudja járni. A Moher
bejáratánál kiállítás, szuvenír bolt, mosdó található. A bolt meglepően
olcsóbb, mint máshol. Belépőjegy nincs, a sziklákat ingyenesen lehet megnézni,
kivéve ha autóval érkeztünk, mert akkor a parkolásért fizetni kell.
Egyébként
szerintem jobb, ha gyalog megyünk, mert sokkal többet látunk, és sokkal
izgalmasabb az ösvényeken járni. Kb. 2 óra alatt Doolinba lehet érni a
bejárattól. Már csak azért is jobb a Moher felől Doolin irányába sétálni, mert
így leszámítva a kisebb emelkedőket, folyamatosan lejtős terepen haladhatunk.
Ellenkező irányban jóval nehezebb.
A főbejárattól Hag's Head irányába, ha megyünk, akkor a következő érdekes kőépítményeket, kőembereket láthatjuk. Nem tudtam megállni, úgyhogy én is építettem egyet... :o)
Persze vannak bátrabbak is, de azért nem javaslom, hogy utánozzuk őket:
Ha sokat túrázunk gyalog, mindenképpen
vigyünk magunkkal izomlazító krémet, illetve olyan krémet, ami segíti a feltört,
vízhólyagos lábunk gyógyulását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése